GYENGÉNLÁTÓKNAK
  • Lórév község

    Köszöntjük Lórév község honlapján!

Köszöntő

Tisztlet látogató!

Örömünkre szolgál, hogy érdeklődésével megtisztelte a honlapunkat!
Reméljük a honlapon található adatok kielégítő információt nyújtanak az Ön számára.
Bízunk benne, hogy az itt található ismeretek felkeltették érdeklődését
és ellátogat szép községünkbe.
Lórév község Önkormányzata

FALUTÖRTÉNET

A CSEPEL-SZIGET DÉLI RÉSZÉN PEST MEGYE EGYIK LEGRÉGEBBEN LAKOTT HELYE LÓRÉV

A Csepel-sziget déli részén Pest megye egyik legrégebben lakott helye a Ráckeve melletti Lórév, közel a Duna fő ágához. Szomszéd települései még délről Makád, keletről Szigetbecse. A terület folyamatos lakottságára utaló régészeti leletek a legkülönbözőbb helyekről kerültek elő. Mintegy két évtizede, a mai temető helyén, építkezés közben, vaskori cserépedényeket találtak. A Duna alacsony vízállásakor a falu határában lévő zátonyoknál folyamkotrás közben az i.sz. I-III. század közötti római hajó roncsára bukkantak. A falu határában feltárt falmaradvány valószínűleg egy római őrtorony része, amely a Duna vonalán húzódó limeshez tartozott.

A hely dunai átkelőként mindvégig szerepet játszott az itt élt népek életében. A honfoglaló magyarság fejedelmi szálláshelyeként e vidéken őrzött nagy mennyiségű állatállományra utal Lórév (Lóré) neve, hisz a ménesek átszállítása a Duna túlsó partjára a kedvező átkelési viszonyok miatt itt történt. A falu említése először IV. Béla uralkodása idejéből, 1259-ből ismert Portus equorum elnevezéssel. IV László király 1276-ban Loureu néven keltezte az általa itt kiadott oklevelet. A török előtti időben folyamatosan lakott hely, erre utal az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék. I. Ulászló király a pestis elől Lórév környéki királyi nyaralójába menekült. Valószínűsíthető, hogy az 1440 körül Ráckevére menekült szerbek egy csoportja Lóréven telepedett meg.

Buda elfoglalása után a török kialakította a szultáni birtokok rendszerét. A budai szandzsákon belül a kovini nahijéhez tartozó Lóréven 1546-1590 között 30-40 család élt. A XVII. században a török visszaszorítására megkezdett háború után az elhagyott, a XV. századtól a szerbek által lakott portákra a török elől menekülő szerb anyanyelvű lakosok érkeztek. Lórév új telepesei vallásuk gyakorlása érdekében saját erőből templomot építettek, amelyhez felhasználták a középkori templom falmaradványait is. A török elleni harcokhoz a településre jutó fizetendő pénzösszeget a megye 1698 januárjában közölte a lórévi előljárókkal, míg a nyári hónapokban az átvonuló királyi hadseregnek szükséges szekerek biztosításánál kellett segédkeznie a falu lakóinak.

A megyei tisztviselők 1700 márciusában, amikor Savoyai Jenő herceg katonái és lovai számára szükséges porciók kiosztásáról beszámoltak, Lórév mellett említették a szomszédos Cserevics falu nevét. Az 1730 körül már romos, lakatlan hely határára Ráckeve és Lórév egyaránt igényt tartott. A hagyomány szerint a szomszéd Becséről többen érkeztek 1706 táján a faluba. Legtöbbjük családneveként említik a Becsei-t, utalva eredeti lakóhelyükre. A Rákóczi szabadságharc idején a megyei közigazgatás emberei részéről többször eljutott ide is az adókivetésről, katonaállítás szükségességéről szóló hír. A török utáni időszak átfogó, 1728. évi összeírásában Lórév határáról feljegyezték, hogy földje közepesen termékeny, homokos, illetve fekete és kemény.

A határt két részre osztva művelték, és főleg saját szükségletre termeltek gabonát. A lakosság száma 1836-ban 530, 1870-ben 620, 1890-ben 619 fő, az itt élők 95% - a görögkeleti vallású. A ráckevei koronauradalomhoz tartozó Lórév lakói továbbra is a mezőgazdasági művelésből éltek. Az 1890-es években épített HéV, amelynek végállomása az eredeti tervvel ellentétben Ráckeve lett, nem tudta mindennapi kapcsolatba hozni a falut a gyáriparral rendelkező településekkel. E hátrány részben fenntartotta a századvég századelejei szokásokat, kedvezett a hagyományok továbbélésének. A közigazgatási feladatok ellátására a faluban hivatal létesült, az állami oktatás helyének biztosítására 1930-ban építettek iskolát.

A település - lélekszámából adódóan - az egyes feladatok ellátására sok szállal (posta, orvos, gyógyszertár stb.) kapcsolódott Ráckevéhez, a járási székhelyhez. A népesség száma a XX. század első évtizedeiben a következő: 1900-ban 656, 1930-ban 506, 1941-ben 450 fő. Az 1941-es népszámlálás idején a megkérdezettek közül 2 fő végzett felsofokú iskolát, 5 fő gimnáziumot, 385 személy mondta, hogy ír-olvas általában, és 10,7% volt analfabéta. A népszámlálók összeírtak 309 szerb, 122 magyar, 9 német és 10 egyéb, ill. ismeretlen anyanyelvű lakost. A XX. századi világégések közül a II. világháború hadi eseményei, amelyek már komolyan sújtották a polgári lakosságot is, a lóréviek számára 1944. november 22-én befejeződtek, mert a közvetlen hadi események már nem érintették a falut.

A háborút követő évtizedekben a községek önállósodásával néhány évtizedre kialakultak a helyi intézmények, de a közigazgatási és gazdasági változások 1979-től újból Ráckevéhez csatolták a települést. Jelenleg Lórév önálló település saját települési és kisebbségi önkormányzattal. A közigazgatási feladatokat Ráckeve várossal társulva körjegyzőség látja el. Az évszázad utolsó évtizedében a település lakossága és vezetése igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A korábbi évtizedekben kiépített villanyhálózat mellett általánossá vált a településen a vezetékes vízhálózat, a gázvezetéket is lefektették, és a lakások mintegy kétharmadába bekötötték. Telefon a háztartások 70%-ában van. A szövetkezetek megszűnése után a mezőgazdasági termelés új formáit keresték, amelyeket itt a Mezőterm Kft., illetve az egyéni gazdálkodás keretei között találtak meg.

Lórév továbbra is fontos átkelőhely a Dunán. A Lórévre látogatóknak érdemes megtekinteni a község XVIII. század végén épült templomát, amelynek ikonosztáza a XIX. századból való. A templom jellegét tekintve egyhajós, homlokzati tornyos, egyszerű copf stílusú épület. Másik látnivaló a Duna árterében található neogótikus Zichy emlékkápolna, amelyet a császári család építtetett 1859-ben. Érdemes megtekinteni a Művészeti Galéria bemutatóját, amely a kortárs szerb festészet egy metszetével ismertet meg. A községbe érkezők megcsodálhatják a szép környezetet, a növény- és állatvilág ritkaságait.

Lórév Budapesttől mindössze 50 kilóméterre fekvő község, amely napjainkra már nem távolság. A csendre, nyugalomra vágyó embereket nem éri csalódás, ha e területen régi parasztházat vesznek, hisz a falu ideális hely a kikapcsolódáshoz. A helyi látnivalók mellett Ráckeve és a sziget többi települése kínál sokfajta programot, sőt termálvizes strandolási lehetőséget is. A Csepel-sziget déli településeinek zártsága egyben előny is, amely érdemes az idegenforgalom figyelmére.

VENDÉGVÁRÓ

LÁTOGASSON EL KÖZSÉGÜNKBE, MELY BUDAPESTTŐL MINDÖSSZE 50 KM-RE TALÁLHATÓ

Autóval Csepel és Ráckeve felől érhető el könnyen. A 6-os főútról Adonynál kell letérni Lórév felé, ekkor azonban komppal át kell kelni a Dunán. Lórév - szerb nevén Lovra - a térség legkisebb faluja. Ugyanakkor a révátkelés és a halászat mindig tisztes megélhetést jelentett a lakosságnak. A szerb többségben tíz-húsz százalék a bolgár és a magyar lakosság aránya. A lórévi szerbek több hullámban telepedtek le a faluban.

A vesztett rigómezei (Koszovó poljei) csata után az 1400-as években, majd Csarnojevity Arzén pátriárka vezetésével 1690-ben érkeztek e tájra (és még több más magyar településre is), de ez az egyetlen falu, ahol ma is a többséget alkotják. A kettős nyelvi - kulturális identitásnak köszönhetően Lóréven természetesen megtartják a szerb ortodox egyházi ünnepeket, de mint jó magyar állampolgárok, a katolikus magyar ünnepeket is. Nagyon jó a viszony a nemzetiségek között, akik szívesen látják vendégül egymást, különösen a ház védőszentjének ünnepén, a - Pátrius - napon. A rév körüli hatalmas füzes egész nyáron vonzza a Dunán portyázó vadevezősöket, akik nyári estéken itt ütik fel sátrukat.

Helyi látványosságok:

  • Zichy Ödön emlékkápolna
  • Szerb templom

Kultúrális események:

  • Június utolsó szombatja: Dunai fesztivál (egész napos műsor, vetélkedők, este koncert)
  • Augusztus 28-29. Búcsú ( szerb tánccsoport, vagy zenekar fellépése, este bál)

NÉVJEGY

  • Település: Lórév
  • Település rangja: község
  • Lakosok száma: 310
  • Telefon körzetszám: 24
  • Irányítószám: 2309

RÉGIÓK

  • Balaton;
  • Budapest és környéke;
  • Dél-Alföld;
  • Dél-Dunántúl;
  • Észak-Alföld;
  • Észak-Magyarország;
  • Közép-Dunántúl;
  • Nyugat-Dunántúl;
  • Tisza-tó

TÁJEGYSÉGEK A RÉGIÓBAN

  • A Dunakanyar, a Pilis, Esztergom és környéke
  • A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
  • A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget
  • Budapest – a budai ’belváros’ és környéke
  • Budapest – a budai hegyvidék
  • Budapest - a körutak szorításában
  • Budapest - a pesti Belváros és környéke
  • Budapest – Dél-Buda
  • Budapest – Dél-Pest és Csepel
  • Budapest – Észak-Buda, Óbuda
  • Budapest – Észak-Pest és a ’Rákosok’ vidéke
  • Csepel-szigettől a Kiskunsági-homokhátig
  • Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
  • Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
  • Nyugat-Nógrád és a Börzsönyalja
  • Vác és a Börzsöny vidéke

TÉRKÉPEK

LÓRÉV KÖZSÉG UTCA TÉRKÉPE

LÓRÉV KÖZSÉG BELTERÜLETI TÉRKÉPE HELYRAJZI SZÁMOKKAL

TELEFONKÖNYV

LÓRÉV KÖZSÉG VEZETÉKES TELEFONSZÁMAI

Az alábbi lista kizárólag Lórév Község vezetékes telefonszámait tartalmazza!
Forrás: Telefonkönyv, Pest Megye (Körzetszám: 24)

  • Ács József (482-588)
  • Albatrosz Kft (482-508)
  • Alexov Milánné (482-557)
  • Alexov Zsigmond (482-521)
  • Alexov Ljubomír (482-555)
  • Bogdán Zsigmond (482-579)
  • Dattler Gyula (482-584)
  • Dimitri Ljubomír dr. (482-578)
  • Gergev Milán (482-571)
  • Gergev Jovo (482-519)
  • Gergev Ljubomír (482-563)
  • Gyurcsik Sándor (482-547)
  • Hechlovszky Ferenc (482-517)
  • Hraniszláv Demeter (482-592)
  • Hraniszláv Szlobodán (482-530)
  • Huszti Sándor (482-553)
  • Iskola, Óvoda (482-583)
  • Ivanov György (482-559)
  • Ivanov Illésné (482-596)
  • Ivanov Penka (482-566)
  • Káplán Pál (482-572)
  • Kollár Miklós (482-560)
  • Közép Duna Völgyi Környezetvédelmi és
    Vízügyi Igazgatóság (482-575)
  • Lásztity György (482-526)
  • Malus Péter (482-520)
  • Matoricz Ljubica (482-577)
  • Mezőterm Kft. (482-506)
  • Miatovics Szlávkó (482-542)
  • Mihályi Zsuzsanna (482-593)
  • Mijatovics Miklós (482-570)
  • Molnárné Kácser Ildikó (482-540)
  • Nagy Miklós (482-556)
  • Nikolov Sarolta (482-594)
  • Nikolov Mirjana (482-554)
  • Paulovics György (482-523)
  • Pintér István (482-589)
  • Polgárm. Hivatal (482-544)
  • Polom Józsefné (482-539)
  • Radasin Bogolyubné (482-516)
  • Raskovics Péter (482-591)
  • Raskovics Vladimirné (482-502)
  • Schwarcz József (482-536)
  • Tomasevics Zorka (482-514)
  • Varga Sándorné (482-558)
  • Vásárhelyi Gábor (482-599)
  • Vélin Istvánné (482-527)
  • Vidák Elemér (482-587)
  • Vidák Milán (482-551)
  • Vidák Milos (482-597)
  • Vidák Zorán (482-507)
  • Vidák Zsigmond (482-534)
  • Vidák Lyubomír (482-535)
  • Vidák Szávóné (482-515)
  • Vukájlovics Milorád (482-552)

VOLÁNBUSZ MENETREND

LETÖLTHETŐ PDF FORMÁTUMBAN

A menetrendek megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges.
A legfrissebb verzió letöltéséhez kattintson ide.